|
||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Balatonszárszó története | ||||||||||||||||
| Balatonszárszó nevét elsőként egy 1082-ből való középkori oklevél említi. A Szárazaszó ( száraz völgy ) névváltozat után a XIX századi térképeken már mindenütt Szárszó elnevezés szerepel, melyet 1922-ben toldottak meg a Balaton előtaggal. A településen található legrégebbi régészeti leletanyag az újkőkor vagy neolitikum (Kr. E. 5500-3000) emberének ittlétét igazolja. Ettől kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék. Balatonszárszó múltjának megismerésében nagy jelentőséggel bír a 2001. év, amikor az M7 autópálya építésének kapcsán sor került a tervezett nyomvonal régészeti feltárására. Az ásatás során felszínre kerültek a török kori falu emlékei és a település XIII. sz.-ban épült és a XVIII. század végéig álló templomának alapfalai, illetve a templomban és annak közelében temetettek középkori mércével mérve gazdag sírjai, az un. Kiserdei dűlőben. A régi faluba vezető útvonalat emlékpark jelzi. Településünk legjelentősebb történelmi eseménye az 1943-as Magyar Élet konferencia néven ismerté vált népi írók tanácskozása, a Soli Deo Gloria szövetség és Püski Sándor közös rendezésében. |
||||||||||||||||
Ez az oldal a következő Balatonszárszói témával foglalkozik: Balatonszárszó története